Hamis érvek - Magyarország - A diákok helyzete - Nemzetközi példák

Magyar helyzet 

Azzal persze nem vitatkozunk, hogy a felsőoktatásba több pénz kell. A felsőoktatás támogatása lényegében évek óta stagnál, miközben a működési kiadások drámai mértékben emelkedtek. Ráadásul az intézményeket PPP programokba kényszerítették, amivel évekre eladósították őket. Ami most történik, az pusztán az elhibázott kormányzati intézkedések miatt megnőtt költségvetési hiány áthárítása a diákokra. A kormány annyival kevesebb pénzt ad az egyetemeknek, amennyit azok a hallgatóktól beszednek. Vagyis nem jutnak többletforrásokhoz az egyetemek a tandíj bevezetésével.  

Az a kormányzati álláspont, mely szerint amennyiben a tandíjat eltörli a népszavazás, a diákok fognak rosszabbul járni, mert a költségvetés nem adja majd oda a kieső bevételeket az intézményeknek az óvodai homokozóban zajló viták színvonalát tükrözi. „Ha nem adod oda a lapátodat, nem leszek a barátod.” Semmilyen törvény nem tiltja, hogy a kieső összeget a kormány a költségvetés átcsoportosításával pótolja. Mi javasoljuk, hogy kezdjenek bele azonnali, radikális kiadáscsökkentésbe, amivel ezen kieső források pótolhatóak lesznek. 

Azt is tudni kell, hogy az ÁFSZ adatai szerint a diplomás munkavállalók közel 2,5-szer többet keresnek nem diplomás társaiknál. Ebből egyenes úton következik, hogy a diplomások az életük során ennyiszer több adót is fizetnek. 2006-os adatok szerint 153.031 Ft az átlagos alapbére egy szakmunkásnak, míg 372.321 Ft egy egyetemi diplomával rendelkező dolgozónak. Ez azt jelenti, hogy éves szinten csak SZJA-t közel egy millió forinttal több fizet az államnak egy diplomás munkavállaló. Vagyis a teljes taníttatásának költségei alig pár év alatt megtérülnek.  

Hamis érvek - Magyarország - A diákok helyzete - Nemzetközi példák